Már azért hálás vagyok az életnek, hogy megkaptam őt. Ha csak egy rövid időre is, de velem volt. Szerettük egymást. Ezen nincs mit megbánni. Nincs okom sajnálkozásra. Boldog voltam. Véget ért. Nem változtatnám meg, ha lenne rá lehetőségem akkor sem. Nem kívánom, hogy elfelejtsem, és még csak nem is sírok, mert vége lett. Hiszen hálás vagyok, hogy megtörtént velem ez a csoda. Hálás vagyok az életnek, hogy megmutatta milyen a boldogság. Van, akinek még ennyi sem adatik meg. Miért bánkódnék hát?!
